Somogyvámos határában, a gabonatáblák között középkori templomrom emelkedik. A helyiek büszkesége nyolcszáz éve védelmet jelentett, mára látványosság.
Régészeti feltárások alapján a Pusztatorony valószínűleg a 12. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Jellegzetes, négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya azóta rendíthetetlen, de állnak még a templom nyugati falai és félköríves szentélye is. A különleges formájú torony nem csak a harang zúgását segítette a település minden szegletébe eljuttatni, de távolra néző, lőrésszerű ablakaiból kikémlelhető volt a portyázó hordák közeledte, és az egyhajós vaskos, tömör építményben a helyiek oltalmat lelhettek a támadások idejére. Körülötte egykor falu állhatott, mára gabonatáblák veszik körül, ameddig a szem ellát.
A helyiek óvják, nagy becsben tartják jelképüket, gyakoriak itt az összejövetelek, falunapok, szervezett túrák, de volt már itt esküvő, koncert, s nem ritkán misét is celebrálnak a rom falai között. A vámosiak legendáriuma is izgalmas: A torony történetét írásos emlékek és az itt élők apáról fiúra szálló elbeszélései őrizték meg. Egy állítólagos krónikás feljegyzései alapján például „a derékmagas falak egy barbárul befalazott gyermek testét rejtették. E gyermek Koppány vezér fia, a kis Kupa volt.” A legenda szerint a templom lakóépület, a Somogyváron székelő Koppány birtoka volt. Sarolt fejedelemasszonytól kapott vámszedői jogával élve gyűjtötte a vámot a régi római hadiúton és kereskedelmi úton érkező kufároktól.